Mérkőzés beszámoló

A hazaiak voltak boldogabbak a lefújás után, otthon tartottak egy pontot. Benne volt a meccsben a győzelmünk, de jogos a pontosztozkodás. Önbizalommal telve, magabiztosan érkeztünk Debrecenbe, azzal a feltett szándékkal, hogy győzzünk idegenben. Kevés debreceni szurkoló tette tiszteletét az új idény első összecsapásán, még jó indulattal sem volt félház. Érdről ellenben sokan elkísérték a lányokat, üdítő narancssárga színfoltként árasztva el a vendégszektort. Így nem a szokásos loki tábor buzdításától (akiknek csak hűlt helyét találtuk a csarnokban), hanem az érdiek dobolásától, szurkolásától volt hangos a Hódos Imre Sportcsarnok. Tóth Tímea nem épült még fel, Vincze Melinda pedig betegséggel küzdött a héten, mindketten leültek azonban a kispadra (Vincze az első félidő végén pályára is lépett). Álmosan kezdett csapatunk, átjáró ház volt a védelmünk, 4-2-re vezetett 7 perc után a hazai csapat. Bognár góljaival ébredeztünk, aztán Balog Beáta különszáma következett. Előbb szélről ejtette át a hazai hálóőrt Lajtost, majd indulásból és megint szélről volt eredményes. Végül pedig egy beállósokat megszégyenítő lefordulás után lőtt gólt, így 6-7-nál már nálunk volt az előny. Hiába volt kétgólos is az előnyünk Koren első NB1-es góljával negyed óra elteltével, a 20. percben ismét döntetlen volt az állás. Sőt. Bár Szabó Edina kért időt, a hazaiak percei következtek és 14-11-re meglógott a loki. Az utolsó 8 perc azzal telt, hogy felzárkózni próbáltunk. Végül a félidő lefújása előtt 5 másodperccel Elez góljával jött össze a 16-16. A nem várt izgalmakat a rossz védekezésünk, az érthetetlen hibáink, az eladott labdáink okozták. Emberelőnyben sem látszott, hogy hiányozna az ellenfél egy játékosa, ez mondjuk mindkét társaságra igaz volt. Mi kezdtünk előnyben a második félidőt és védekezésben végre váltani tudtunk. Hat percen át nem kaptunk gólt, viszont elől Lajtos kapus lábát szerették legjobban az érdi lányok, így csak egy góllal tudtunk vezetni. Ennek meg is lett a böjtje, a 40. percben már 19-17 volt az eredmény. Kisfaludy Anett és ismét Balog Beáta jeleskedtek a góllövésben, előbb egyenlítettünk, majd 20-21-nél már újra mi vezettünk. A kétgólos küszöböt sehogy sem tudtuk átlépni, végre az 50. percben ez is sikerült (22-25). De a hogyan még ennél is fontosabb. A félidő derekán ugyanis előbb szimpla, majd kettős emberhátrányba kerültünk. Wolf labdát lopott, amiből Balog indításgólt lőtt – jött a Debrecen, Janurik ziccert védett. Úgy tűnt, ezen a szenvedős napon végre elindulunk és megnyerjük a meccset. A hazai és vendég publikum is jól szórakozott, az érdiek a vezetésnek, a hazaiak a lelkes játéknak örültek és hajtották a fiatal kedvenceket. Egyre kevesebb volt az idő, csak két-két gólt szereztek a csapatok és ez nekünk kedvezett. Kovács Anna lőtt két gólt betörés után, majd Balog lőtte a nyolcadik gólját, három perc volt csak hátra 24-27-nél. Ezt Vukcevic kiállítása követte, amit három góllal büntettek a debreceniek gyors egymásutánban, másfél perccel a vége előtt egyenlítettek. Időt kértünk, megbeszéltük és gólt lőttünk az akció végén, egy perce maradt a hazaiaknak. Náluk is jött az időkérés, Szabó Edina azonban kiküldte zavaróba Bognár Barbarát, amire nem számított Bíró Imre. Faltoltunk újra és újra, szinte 5 másodpercenként – keményen kilépkedtünk, lövő helyzetbe sem kerültek a hazaiak. Passzívat nem jeleztek a játékvezetők, mi pedig a legrosszabbkor aludtunk el. A beállóst édes magányban hagytunk, Szekeres későn ért oda – büntető. Kudor belőtte a döntetlent érő hetest. Megérdemelték a debreceniek. Megérdemeltük mi is. Történetünk legjobb szezonkezdését produkáltuk, pontot hoztunk el Debrecenből. Sokkal jobb játékra vagyunk képesek, egyénileg, taktikailag, mindenhogy. A lefújás után a hazaiak ünnepeltek, lelkes játékuk sokat érhet a szezonban.