Junior csapatunk kapusa, Győrffy Alexandra az év végén bajnoki címet ünnepelne az NBII-ben. Tudja, hogy rengeteg munka vár még rá, hogy NBI-es kapus válhasson belőle, de kész mindent elkövetni ezért.
Mindig is kézilabdakapusnak készültél?
Ó dehogy, sokáig küzdöttem a sport ellen. Ugyanis szüleim mindketten válogatott kézilabdázók voltak, így volt bennem nem kis dac, hogy csak azért sem. Aztán néhány évvel ezelőtt mégis úgy alakult, hogy az iskolai csapatban elkezdtem és nem volt kapus, így engem állítottak a vonal elé. Más részről sokat jelent, hogy ők is ezt a sportágat űzték, nagyon támogatnak és meccsek után le tudunk ülni átbeszélni a teljesítményem, ami azért fontos, hogy tudjam hol tartok, illetve hogy mások hogyan látnak kívülről.
Ehhez képest most, többek között NBI-es junior csapatban védesz.
Igen, óriási ugrások voltak a pályafutásomban. Két év NBII és máris következett az érdi lehetőség. Mikor először itt jártam és felmértem a terepet, magával ragadott a légkör, de a szakmai munka magas színvonala is döntő érv volt, hogy Érdet választottam. Turkalya Katalin személye és munkája nagyon sokat jelent nekem, sokat köszönhetek neki. Pontosan tudtam, hogy mivel fog járni a
mindennapi edzés és a rengeteg mérkőzés, a saját döntésem volt és azt gondolom jól döntöttem, mert szeretem ezt csinálni. Elhivatottnak, szorgalmasnak tartom magam, nem hagytam ki edzést amióta az eszemet tudom.
Idén pedig tulajdonképpen, a karrieredet végigkísérő mindhárom szinten játszol.
Igen, nagyon más az NBI junior és az NBII-es felnőtt például. Az NBI-ben gyorsabbak a támadások, erősebbek a lövések. Az NBII-ben inkább arra kell nagy figyelmet fordítani, hogy a hosszú
támadások végén is koncentrált maradjak a lövésekre.
Ha jól tudom, egyetemista vagy?
Igen, a Károli Gáspár Református Egyetem magyar-kommunikáció szakán vagyok másodéves, amin sokan meg szoktak
lepődni, nem ilyen arcok járnak oda, hogy úgy mondjam nem sok szaktársam élsportoló. Nappalira járok és nyelvészetből tervezem
írni a jövő ilyenkor esedékes szakdolgozatom. Van ugyan néhány tantárgy, aminél plusz munkákat kell leadnom a kézilabdás
hiányzásaim miatt, de ettől függetlenül jól össze tudom egyeztetni a tanulást a sporttal.
Most még sok bajnokság és sok meccs, ősztől viszont felnőtté válsz.
Sajnos. Nagyon kellene még egy év, hogy tapasztalatot szerezzek. Látom, hogy addig még rengeteget kell dolgozzak. Tanulnom kell és ez máshogy nem megy, videóznom, elemeznem, gyakorolnom kell, és rutint kell, hogy szerezzek, amit csak úgy tudok megtenni, ha kapuban állok. De van egy nagy célom, amihez rengeteg részcélt tűztem ki. Az NBI-es kerettagság a nagy célom elérésének csak egyik állomása, remélem eljutok odáig.
Az NBI-es bajnokságban rájátszásra, az NBII-ben a hajrára készültök, mire lesztek képesek?
Voltak rosszabb meccseink az alapszakaszban, amiket meg kellett volna nyernünk, de a rájátszásban az a cél, hogy a Fehérvárt
megelőzve mindenképp a hetedik helyen végezzünk. Az NBII-ben nagyon bízom benne, hogy hozzuk a hátralévő mérkőzéseket, így az év végén bajnoki címet ünnepelhetnénk. A Gyömrő elleni meccs kulcsfontosságú lesz, olyan találkozó, ami biztosan nem lesz döntetlen... Megérdemelnék a lányok a bajnoki címet, mert egy nagyon összetartó, lelkes társaság a miénk.
