Rózsaszín síp

Korosztály: 

Az idei Rózsaszín síp akciónkon egy nyereményjátékot is kihirdettünk. 5 kérdés helyes megválaszolásával páros belépőt nyerhetett a TIPPMIX EHF FINAL4 döntőre a jelentkezők közül 5 szerencsés résztvevő. Nem gondoltuk, hogy ilyen nehéznek bizonyulnak a kérdések, de mindössze 2 válaszadó találta el az összes kérdésre a helyes választ. Viszont ismét remek alkalom a Rózsaszín síp akció 2016/2017 mindenki számára, hogy bővítse ismereteit a kézilabda-játékszabályokkal kapcsolatosan. Várunk minden jelentkezőt sok szeretettel 05.07-én 8:30-tól.

1. Melyik évben alakult meg az érdi női kézilabda szakosztály? A helyes válasz: 1977

2. Melyik szezonban került fel, és játszott először az ÉRD csapata az NB I-ben? A helyes válasz: 2010 / 2011

3. A kapus viselhet-e kesztyűt? A helyes válasz: nem

4. Játszhat a játéktéren egy csapat kapus nélkül csak mezőnyjátékosokkal? A helyes válasz:  igen

5. A passzív játék előfigyelmeztető karjelzése után, maximum hány labdaátadásra van lehetősége a támadó csapatnak ? 

    A helyes válasz: 6
 

Erdélyi Nóra és Vig Laura válaszoltak helyesen az összes kérdésre, így ők nyerték meg a páros belépőket a TIPPMIX EHF FINAL4 döntőre. Gratulálunk!

Korosztály: 

Sebastien Gardillou-t, a francia női válogatott másodedzőjét, a női utánpótlás képzés szakmai felelősét kérdeztük a vasárnapi "Rózsaszín síp akció" előadása előtt.

Seb, jól ismered az ÉRDet, hiszen a Metz és a Nizza első osztályú csapatainak vezetőedzőjeként már jártál nálunk többször. Most újra a vendégünk leszel, hiszen a „Rózsaszín síp” akción előadóként köszönthetünk téged. 2015 nyarán találkoztunk utoljára Érden, mi történt veled azóta?

A Nizzával a 2015/2016-os szezonban a francia bajnokság elődöntőjéig jutottunk, és a Francia Kupa döntőjében is szerepeltünk. A klubban végzett vezetőedzői munkával párhuzamosan újra csatlakoztam a francia női válogatott stábjához, mint videó elemző és kapusedző. Ebben az időszakban márciustól júniusig a válogatott megnyerte az Olimpiai selejtező tornát Metzben, és játszott két EB selejtezőt. Nyártól már csak a válogatottra koncentráltam, mert egy nagyon komoly nyári felkészülést csináltunk végig azért, hogy a válogatott a legjobb harci állapotban érkezzen Rióba az Olimpiára. Sikerült összerakni a csapatot, és az Olimpián megszereztük a gyönyörű ezüstérmet. Az Olimpia után Eric Baradat másodedző visszavonult, így én lettem a válogatott másodedzője. Már ebben a felállásban nyertünk bronzérmet a 2016-os EB-n.

Hatalmas tapasztalat van mögötted, kineveltél olimpiai, világ,- és Európa-bajnok érmes játékosokat a Chartres-i sportiskola utánpótlás vezetőjeként, valamint részt vettél három Olimpián és számos egyéb világversenyen a francia női válogatott stábjának tagjaként. Mit gondolsz a mai női kézilabdáról és az azt jellemző tendenciákról?

A játékosok professzionális hozzáállása és attitűdje stabilizálódott. Az elmúlt 6-7 évben minden fejlődött a női kézilabdában és környezetében. Ez rákényszerítette a játékosokat arra, hogy egyénileg is nagyobb figyelmet szenteljenek a munkájuknak. Ez nélkülözhetetlen ahhoz, hogy képesek legyenek megfelelni a megemelt követelményeknek, és legyen esélyük a sikerre.  Véleményem szerint az erőnléti felkészítés minőségének javulása és beépítése a rendszeres edzésmunkába az egyik alapeleme a fejlődésnek.  Megváltozott a testről és annak működéséről, valamint a játékosokról kialakult kép. A női sportolókkal dolgozó edzők ismeretei és tudása folyamatosan gazdagodik, egyrészt a képzéseknek köszönhetően, másrészt a könnyen hozzáférhető kommunikációs csatornák megsokszorozódásának segítségével. A lövések végrehajtási sebességének, illetve a „zseniális” kategóriába sorolható megoldások számának növekedése mind azt bizonyítják, hogy a játékosok szeretnék minél jobban kihasználni a technikai és fizikai képzés által biztosított lehetőségeket. A lányok fiatalabb korban megkezdik az olyan technikai elemek végrehajtásának elsajátítását, ami korábban csak a férfi szakágban volt jellemző.  Sokkal több mérkőzést néznek meg, és megpróbálják utánozni a látottakat. A megnövekedett motiváció és ambíció arra enged következtetni, hogy a női vonalon még jelentős fejlődési lehetőség van.

Ezzel kapcsolatban mi a véleményed a játékvezetésről, és annak szerepéről a kézilabda fejlődésében?

Kétségtelenül nagyon fontos része a képzésnek. A lépésszabály központi kérdés, és meghatározó a játékos lehetőségei szempontjából. Az egy az egy elleni játékot a morfológiai adottságok, a koordináció és a szabályok korlátai befolyásolják. Nagyon elszomorító, amikor a technikai potenciált a játékvezetés nem követi le. Megfigyeltük a játékosainknál, hogy ilyen esetben szinte képtelenek megváltoztatni, és a játékvezetés stílusához igazítani az akcióikat. A reakciójuk vagy a teljes visszavonulás (nem csinálok semmit), vagy a játékvezetés jogos kritizálása, amiről tudjuk, hogy mennyire nem jó.  Ami a játékvezetést illeti, az alaposabb erőnléti felkészülés és a rendszeres edzés részükről is nélkülözhetetlen (a labdajátékokban az emberi test állapota egy idő után beleszól a játék sebességébe), nagyobb odafigyeléssel, több befektetett munkával a színvonal a játék fejlődéséhez emelhető. A játékosok közötti erőviszonyok jobb megítélésében és kezelésében szintén előbbre kellene lépniük, amihez a szükséges határozottságot csak előzetes felkészüléssel tudnak elérni (videózás). 

A két lányod is kézilabdázik. Ők szoktak játékot vezetni? Fontosnak tartod, hogy ismerjék a játékszabályokat?

Mind a két lányom játékvezető. Maguktól döntöttek így, sem nem erőltettem, sem nem akadályoztam meg őket. A lányaim nagyon határozott egyéniségek, és úgy gondolom, hogy ez kulcsfontosságú az általuk választott hivatásban. A lányaim mindent szeretnek a kézilabdában, és nagyon gyorsan felismerték, hogy saját érdekük a szabályokat jól ismerni. Nagyon magabiztosak, amihez biztosan hozzájárul az is, hogy a kézilabda beépült a családi életünkbe. Minden esetre az a véleményem, hogy a játékos képzésében feltétlenül szükséges lépcsőfok a játékvezetéssel korán és aktívan megismerkedni. A speciális motorikus készségek kialakításának szükséges velejárója, hogy a játékosok megtanuljanak a szabályok korlátai között, és azokat konstruktívan felhasználva kézilabdázni.

 

Korosztály: 

Klubunk elnökét, Tekauer Norbertet kértük meg, hogy meséljen a "Rózsaszín síp akció", történetéről. 

Előre bocsátom, hogy a játékvezetéssel kapcsolatban rengeteg személyes élménnyel rendelkezem édesapámnak köszönhetően, aki nemzetközi szinten is elismert játékvezető volt, és így a pálya mellett nőttem fel. Rengeteg mérkőzésen vettem részt, és láttam a játékvezetői tevékenységnek a szépségét, nehézségét. Komoly hivatás, melyben nagyon sok célt ki lehet tűzni magunk elé, amit kemény munkával el is lehet érni.

A "Rózsaszín síp" akció alapötletét az Európai Kézilabda Szövetség által néhány éve megfogalmazott cél adta, hogy a női játékvezetők számát növeljék a sportágban. Ehhez a kezdeményezéshez próbáltunk meg csatlakozni az akció elindításával, azzal az elképzeléssel, hogy minden egyes akció során egy-egy területet bemutatunk a játékvezetés részleteiből, motivációt adva ezzel is a fiatal kézilabdázóknak, hogy a sportágban való hosszútávú jelenlét egyik lehetősége akár a játékvezetés is lehet. 

Az első "Rózsaszín síp" akció megrendezésekor még igen feszült izgalommal vártuk, hogy az akció eléri-e a kívánt hatást, fel tudjuk-e kelteni a fiatal lányok érdeklődését a játékvezetés iránt. Mindenképpen meg kell állapítanom, hogy elértük a célt, mert az első akciót követően most már elmondhatjuk, hogy érdi fiatal játékosok rendszeresen jelentkeznek a szövetségek által indított tanfolyamokra, képzésekre. A klub Suli Kézilabda Utánpótlás Programjában való aktív részvétellel mi is igyekszünk lehetőséget adni a játékvezetői véna erősödésére, az elméleti képzések, ismeretek, gyakorlati tapasztalatokkal történő kiegészítésére. 

Azt gondolom, hogy a "Rózsaszín síp" akciónak köszönhetően a fiatal játékosok játékvezetői pálya iránti érdeklődése, és a játékvezetés, mint feladat iránti tiszteletük is sokkal magasabb szintre emelkedett, mivel a saját bőrükön tapasztalják, hogy a feladat nem kevésbé igényel figyelmet, edzettséget és kitartást, mint maga a kézilabda játék. Szeretnénk, ha a kezdeményezésünk minél szélesebb körben megismerésre kerülne, és egyben példaként szolgálna arra a törekvésre, hogy a Magyar Kézilabda Szövetség, mint partner munkáját klubként ily módon tudjuk segíteni, és lehetőséget tudjunk adni a fiataloknak a játékvezetői pálya megismerésére, megszeretésére.

 

Korosztály: 

Klubunk a Magyar Kézilabda Szövetség Játékvezetői Albizottságával közösen idén negyedik alkalommal rendezi meg a "Rózsaszín síp" akciót! Az idei évben rendezett "Rózsaszín síp" akció témája: Vedd a kezedbe a sípod, és a sorsod! - Út az Olimpiáig női játékvezető szemmel.

Az eseményen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött!

Időpont: 2017. május 7. vasárnap 8:45 - 12:00

Helyszín: ÉRD Aréna 2030 Érd, Velencei út 39-41.

Jelentkezési feltételek:

-       14 év feletti igazolt lány kézilabda játékos

VAGY

-       játékvezetői képzésben résztvevő lány

VAGY

-       edzői képesítéssel rendelkező nő

VAGY

-       testnevelő tanárnő

Jelentkezni 2017.05.04-ig az alábbi linkről letölthető (elektronikusan kitölthető!) regisztrációs nyomtatványon lehet, melyet e-mailben a media@handballerd.hu címre kell elküldeni. A tárgy mezőbe kérlek írd be „Rózsaszín síp 2017 regisztráció”

Rózsaszín síp 2017 jelentkezési lap

A jelentkezési lapon található 5 kérdést helyesen megválaszolók között 5 darab páros belépőt (3. kategória) sorsolunk ki a TIPPMIX EHF FINAL4 döntő napjára!

Előadások:

Soltész Iván, a Magyar Kézilabda Szövetség Játékvezető Albizottságának oktatási szakreferense:

"Az új szabályok gyakorlati alkalmazása az utánpótlás mérkőzéseken. A gyors játék következményei a játékban és a játékvezetésben."

Zorica Masic és Branka Maric, EHF játékvezetők:

"Nők a csúcson – út az Olimpiáig. Élménybeszámoló a nemzetközi páros gazdag pályafutásáról, állomásairól."

Csenki Györgyné, világbajnok kézilabdázó, 10 éven át a magyar serdülő válogatott edzője:

"Pedagógia: a szabályok ismeretének a szerepe és gyakorlati oktatása az utánpótlásképzésben."

Gardillou Sebastien, a francia női válogatott másodedzője, a női utánpótlás képzés szakmai felelőse:

"A játékvezető képzés szerepe és módszerei a francia utánpótlásképzésben."

 

Az előadás minden 14 és 20 év közötti résztvevőjét ajándékcsomaggal lepjük meg, mely tartalmaz egy "Rózsaszín síp 2017" pólót is.

 

Idén harmadik alkalommal rendeztük meg a Magyar Kézilabda Szövetség és klubunk által közösen létrehozott 'Rózsaszín síp akciót' ahol meghívott előadóink ezúttal a Suli Kézilabda Utánpótlás Programban részt vevő iskolák tanárainak, oktatóinak tartottak előadásokat a játékvezetést, szabályokat érintő különböző témákban.

A 2013-ban létrehozott program célja, hogy minél több fiatalkorú játékos ismerkedjen meg a játékvezetéssel, és a későbbiekben pályájuk előrehaladtával minél több játékos válassza ezt a hivatást. Az esemény megnyitásaként klubunk elnöke Tekauer Norbert elmondta, hogy 'Rózsaszín síp akció' azért jött létre, hogy a fiatal játékosok más szemszögből is lássák a játékot, a mérkőzéseket és esetleg kedvet kapjanak a játékvezetéshez is. A SKUP-ban részt vevő 2-3. osztályos gyerekek számára első lépésként a karjelzéseket bemutató, képekkel illusztrált magyarázón mutatják be az oktatók a főbb szabályokat, majd pedig már játék közben ismerkednek a különféle jelzésekkel. Az akcióban első két alkalommal megrendezett oktatáson a klub ifjúsági és junior korosztályú lányai kaptak mélyebb betekintést a játékvezetés színfalai mögé, ám ezúttal a SKUP-ban szereplő iskolák tanárai hallgathatták meg az előadásokat.

Elsőként dr. Soós Kálmán, a Magyar Kézilabda Szövetség Játékvezető Albizottságának elnöke tartott előadást 'A játékos, az edző és a játékvezető „hármas” egysége a kézilabdázás és a játékvezetés dinamikus fejlődésének az alapja' címmel, melyben elmondta, hogy a szakírók szerint a kézilabda az egyik leglátványosabb és legjobban fejlődő sportág, ahol a játékvezetők nagy befolyással vannak a játék egészére, minden szereplőjének életére egy-egy ítéletükkel, ezért kiemelte, hogy a legfontosabb, hogy egy játékvezető felkészült legyen illetve, hogy szinte 'észrevétlen' legyen a pályán, megőrizve ezzel a játék szépségét, örömét. Dr. Soós Kálmán előadásában részletezte a játékvezetői képzés tematikáját, melyet évről évre fejlesztenek az aktuális nemzetközi ajánlásokkal párhuzamosan. A Játékvezetői Albizottság elnöke kifejtette, hogy egy játékvezetőnek fontos, hogy jó helyzetfelismerési készsége legyen valamint, hogy a mérkőzés egésze alatt következetesek legyenek az ítéletei. A határozottság, a nonverbális jelek alkalmazása által a játékosok, edzők és a közönség is könnyebben fogadja el az adott ítéletet a játékvezetőktől, így ezek együttes alkalmazása elengedhetetlen a mérkőzéseken. A játékvezetőknél fontos a kongruens kommunikáció is, amelyben a szóbeli közlés, a nonverbális közlés és a metakommunikációs jelzések egymással összhangban állnak, hitelt adva az ítéleteiknek. Zárásként dr. Soós Kálmán hozzátette, hogy a Magyar Kézilabda Szövetség Játékvezető Albizottságának célja a minőségi játékvezetői utánpótlás képzése, és az edzőkkel való együttműködés erősítése.

Ezt követően Oláhné Balog Tünde, klubunk utánpótlás és Suli Kézilabda Utánpótlás Program vezetője következett, aki a 'A játékszabályok ismeretének és gyakorlati alkalmazásának szerepe a fiatal sportolók technikai és taktikai képsésben' című előadásában ismertette tapasztalatait, illetve ajánlásait a vendégeknek. Előadása kezdeteként elmondta, hogy a 'Rózsaszín síp akciónak' köszönhetően utánpótlás játékosaink közül hatan is sikeres játékvezetői vizsgát tettek, de a többiek is hatékonyabban használják az itt tanultakat a SKUP tornák mérkőzésein. Az iskolában a fiatalok a kézilabdázásnak köszönhetően megtanulják a csapategység fontosságát, fejleszti küzdőszellemüket, illetve sportszerű magatartásra és önfegyelemre is tanítja őket. A 8-9 éves gyerekek ilyen korban a játék technikai elemeit tanulják meg, mint az átadások, a labda nélküli mozgások, a kapura lövés és a védekezés alapjait. Ezen kívül fontos beépíteni képzésükbe a játékvezetés alapjait elméleti és gyakorlati formában is, ezáltal átláthatják a különböző játékhelyzetekben az érzékelés és döntéshozatal hasonlóságát.

 

Harmadik előadásként Nachtmann Brigitta és Haraszti Kinga játékvezetők a saját tapasztalataikon keresztül mesélték el a gyermekkori élményeiket a kézilabdával kapcsolatban, illetve a motivációjuk kialakulását a játékvezetéshez. A játékos múlttal rendelkező fiatal páros 2011-ben tette le a játékvezetői vizsgát, majd egy évre rá már a megyei játékvezetői kerethez tartoztak. A fiatal játékvezetőknek létrehozott UP Klubban még tovább csiszolták tudásukat, és tavaly már az európai szövetség Fiatal Játékvezetői programjában is részt vehettek, köszönhetően a Játékvezetői Albizottság ajánlásának. Az idei évben Nachtmann Brigitta és Haraszti Kinga párosát a Pest Megyei Kézilabda Szövetség az év játékvezetőinek választotta, sőt már NB I-es mérkőzéseken is szerepet kaptak. A páros kifejtette, hogy ehhez a hivatáshoz, azonban fizikálisan és mentálisan is komoly elvárásoknak kell megfelelni. A mérkőzéseken az utolsó percek kiélezett szituációban is 'hideg fejjel' kell döntéseket hozni, hiszen akár egy ítéleten is múlhat a mérkőzés kimenetele. Alapvető követelmény a szabályok kifogástalan ismerete, az aktuális MKSZ és az EHF által kidolgozott játékvezetői felfogások követése, valamint a kiváló kommunikációs készség. A lányok elmondása szerint a motiváció elengedhetetlen része a játékvezetésnek, de a játék szeretete, a kihívások, és a játékvezetői hivatásuk céljainak lépésről-lépésre való elérése kellően motiválja őket, céljuk, hogy egyszer olimpián vezessenek mérkőzést.

Utolsó előadóként Mórás Zsolt, Érd Városi Sport, Ifjúsági és Közrendvédelmi Bizottságának elnöke 'A játékszabályok betartásának oktatása az iskolai órákon, és a játékvezetés alapjainak elsajátítása, valamint a játékvezetői szerep kipróbálásának jelentősége a gyermekek nevelésében' című előadásában elmondta, hogy fontos a korosztályoknak megfelelő oktatási módszer, a türelem és a játékosságra való törekvés, ezeknek a tényezőknek fontos szerepe van a gyerekek magabiztosságában és a jó kudarckezelésében is. Gyerekkorban a mozgáskoordináció, az állóképesség, a szabályismeret, a mentális ismeretek és képességek fejlesztése a cél. Ezen kívül ebben a korban kell elkezdeni az egységben való gondolkodás tudatosítását, a csapatjátékra való hajlam erősítését. Ilyen korban még ne legyen eredménykényszer az edző részéről, hanem a gyerekekben alakuljon ki a győzni akarás, a vágy a győzelem iránt. Ehhez azonban elengedhetetlen a játékvezetés szabályainak elsajátítása, a játékvezetői szerep kipróbálásának lehetősége, ezen keresztül a gyerekeknek meg kell éreznie, hogy a játékvezető nem tévedhetetlen. A sportoló így készségszinten tanulja meg a szabályoknak megfelelő sportszerű játékot, illetve játékvezetőként döntéshelyzetbe kényszerülve, pártatlanul bíráskodva megtanulja a szabályos játék jelentőségét.

Az előadások után a vendégek kérdezhettek, illetve beszélgettek az előadókkal, akiknek ezúton is köszönjük a rendkívül érdekes előadásokat.

Korosztály: 

A NEXON támogatásával az ÉRD kézilabdaklub és a Magyar Kézilabda Szövetség immáron közös akciója lett a 'Rózsaszín síp' akció. Az akció célja, hogy minél több fiatalkorú játékos ismerkedjen meg a játékvezetéssel, és a későbbiekben pályájuk előrehaladtával minél több játékos válassza ezt a hivatást. Klubunk ifjúsági és junior csapatának tagjai elméletben és gyakorlatban is megismerkedhettek a játékvezetéssel.

Idén második alkalommal rendezte meg klubunk a 'Rózsaszín síp' akciót. A délelőtt folyamán a játékosok elméleti oktatáson vettek részt, ahol mélyebb bepillantást nyerhettek a kézilabda szabályaiba. Dr. Soós Kálmán a Magyar Kézilabda Szövetség Játékvezető Albizottságának elnöke szerint a legfontosabb, hogy felkészült legyen egy játékvezető, ezen túlmenően elengedhetetlen a határozottság, a jó helyzetfelismerés készsége, illetve, hogy szinte 'észrevétlen' legyen a pályán, megőrizve ezzel a játék szépségét, örömét. Soltész Iván, a Magyar Kézilabda Szövetség Játékvezetői Albizottságának oktatási szakreferense érdekes és tanulságos elődadáson a főbb szabálypontok ismertetése után saját maga mutatta a játékvezetői karjelzéseket. Elmondta, hogy ezeknek a jelzéseknek a célja, hogy a játékosoknak és a nézőknek pillanatok alatt nyilvánvaló legyen, hogy mi a játékvezetői döntés, és mi következik az ítéletet követően. 

Az ebédszünet után Tavarnay László, a Magyar Kézilabda Szövetség Játékvezetői Albizottságának alelnöke videófelvételek segítségével különböző mérkőzés-szituációkat mutatott be, és játékvezetői szempontból elemezte a látottakat. Ezután tesztírás következett, ahol a lányok számot adhattak tudásokról. 

A nap fénypontjaként a lányok élesben próbálhatták ki magukat, de először Haraszti Kinga és Nachtmann Brigitta játékvezetői páros mutatta meg a pályán, hogy mire figyeljenek oda a leendő sípmesterek. Minden pár 7-7 percre sípot ragadhatott és megtapasztalhatta, hogy nem is olyan egyszerű a játékvezetők élete. Az esemény zárásaként minden játékos emléklapot kapott, a legjobbak pedig ajándéktárgyakat kaptak teljesítményükért. A legjobban teljesítő páros pedig a verseny nyereményeként részt vehet a Magyar Kézilabda Szövetség alapfokú játékvezetői tanfolyamán klubunk jóvoltából. A versenyt a Turi Orsolya - Mlinkó Bernadett páros nyerte meg. Ezúton is gratulálunk nekik, és az összes résztvevő fiatalnak!

 

Május 11-én egy Magyarországon új program veszi kezdetét az ÉTV-Érdi VSE rendezésében. „A rózsaszín síp akció” azt a célt tartja szem előtt, hogy az érdi kézilabdaklub jóvoltából minél több, a sportág szabályait magas szinten ismerő játékos, edző, szülő kerüljön ki és akár, válassza a játékvezetői életmódot.

Hisszük ugyanis, hogy csak azok űzhetik magas szinten ezt a sportágat, akik kiválóan ismerik annak szabályrendszerét, illetve akik tisztában vannak azzal is, előfordul, hogy bizonyos helyzetekben a játékvezető is hibázik. Nemcsak fiatal játékosokat, edzőinket, a Németh Helga-programban résztvevő oktatókat, hanem szülőket is várunk, akik szeretnék megismerni, megtanulni a kézilabda-szabályokat, amiről mindenki meg van győződve, hogy kifogástalanul tudja és ismeri. Az akció másodlagos célja, hogy megmutassuk, a játékvezetők munkáját tisztelet kell övezze, hiszen nem könnyű kiélezett szituációkban a megfelelő döntést hozni. Ahogy a játékos kihagyja a ziccert, vagy egy edző esetleg rosszul cserél, a bíró sem mindig hozza meg a legjobb ítéletet. Csak az hibázik, aki vállalja a felelősséget. Az akció jelképe a rózsaszínű síp, hiszen ez az a tárgy, amelyet egy férfi játékvezető sosem választana. A mezek színe és a cipő is adott, a sípot azonban mindenki saját maga ízlése szerint választja, egy nő csupán ezzel a kellékkel tud kitűnni az erősebbik nem közül. Az akció arca az ÉTV-Érdi VSE fiatal játékosa, Oláh Nóra, aki már 17 évesen elvégezte a játékvezetői tanfolyamot és játékosi pályafutása mellett ezt is rendszeresen űzi. Épp ő testesíti meg az akció harmadik célját: felhívni a játékosok figyelmét arra, hogy időben gondolva a jövőre játékos karrierjük végeztével sem kell lemondaniuk a játékról, a versenyhelyzetről, arról a sportágról, amelyet éveken, évtizedeken át űztek. A játékvezetői karrier számos szépséget, elismerést, utazási- és pénzkereseti lehetőséget rejt magában, de csak akkor, ha valaki rendszeresen képzi magát, tapasztalatokat gyűjt, megszerzi a szükséges tudást. A jövő nőké, hiszen az a cél, hogy női meccseket női játékvezetők vezessenek, erre azonban jelenleg – mivel kevés a női bíró -, nincs lehetőség. A kb. négyórás, ingyenes program keretében szakemberek mondják el, hogyan lehet valaki játékvezető, milyen tanfolyam, képzés szükséges hozzá, játékvezetők beszélnek az életükről, kiélezett helyzetekről, Oláh Nóra pedig a saját motivációiról beszél. Az akcióra 12. életévét betöltött, lányok, nők jelentkezését várjuk az info@handballerd.hu e-mail címre május 8-áig.

Támogatóink

Médiapartnereink